Először jelent meg az újságárusoknál egy új magazin, melynek címe:
Ez egy olyan magazin, ahol a nem anyagi és az anyagi tökéletes harmóniát alkot igazán remek szakemberek tolmácsolásában.
Szerettel ajánlom az érdkelődők figyelmébe, bemutató honlapjuk címe:
Nagy örömmel láttam a könyvesboltokban az Édesvíz könyvkiadó gondozásában Esther és Jerry Hicks: A kapcsolatok törvénye - Teremts harmónikus kapcsolatot a forrásoddal című legújabb könyvét CD-melléklettel. Ez a könyv az angol nyelvű The Vortex - Where the Law of Attractins Assembles All Cooperative Relationships fordítása.
A könyv négy részben tárgyalja a kapcsolatot Önmagunkkal, teremtőtársakkal, párkapcsolatokkal, szexualitással, szülők és gyermek viszonnyal a tőlük oly megszokott könnyed és humoros formában. Mindenkinek ajánlom ezt a remek könyvet.
Esther és Jerry Hicks könyveit pedig Louise Hay publikálja és terjeszti. Gondolom sokan ismerik Louise Hay: Éld az életed! - You can heal your life! című könyvét, mely nálunk is kapható magyar nyelven. A hölgy komoly rákbetegséggel küzdött és saját magát gyógyítota meg. Erről szól az alábbi linken megtekinthető Éld az életed! című film, mely angolul beszélő, magyar felirattal látható. Megtaláltam a filmet a You tube-on, ott azonban csak angolul tizenkét részben, a keresőbe Louise Hay: You can heal your life keresőszöveget javaslom begépelni.
http://www.yv.hu/play_a_video.html?uploadedfileidhash=6eebb5e99956dfd85356cf813cde1ad2
Ez egy új, angolul beszélő (magyar felirattal) ismeretterjesztő film a gyógyítás új tudományáról. (A film 84 perc időtartamú.)
Legalább akkora “forradalomnak” tartom, mint a Titok, a Mi a csudát tudunk a világról című filmeket.
“Az élethez, valamint a sikerhez és kudarchoz való hozzáállásod életbevágó fontosságú.
A pozitív és bátorító mentális hozzáállás több csodát tehet, mint bármelyik csodagyógyszer. A tudatod belső hozzáállásának megváltoztatásával át tudod formálni az életed külső körülményeit is, sokkal hatékonyabban, mint ha csak a külsőségek megváltoztatásáért küzdenél.
Korunk legnagyobb felfedezése, hogy az emberi lény meg tudja változtatni az életét, ha átformálja a mentális hozzáállását. Ám ez nem egy új felfedezés. A bölcs emberek, beleértve a Bön gyakorlóit, mindig is tudták ezt. Megértették már azelőtt, hogy a ma oly divatos önsegítő könyveket megírták volna. Mindannyian találkozunk nehézségekkel, gondokkal, zavarokkal és akadályokkal. Ha úgy próbáljuk legyőzni őket, hogy makacsul és elszántan, csupán akaraterőnkkel szeretnénk áttörni rajtuk, nem járunk sikerrel. Ám ha megtanulunk gyöngéden, és együttérzéssel közelítünk hozzájuk, sietség és kényszer nélkül, meglátjuk, hogy előbb-utóbb megadják magukat.
Az erős és optimista hozzállás az ok-okozat ciklus része. Amit kisugárzol, meghatározza azt, ami visszatér hozzád. Legyél hát kedves mindenkihez, jó társasági ember, néhányak jó ismerőse, egynek társa és senkinek sem ellensége. Az erős mentális hozzállás elfogadja, hogy semmi sem biztos az életben, azon kívül, hogy mindannyian megszülettünk és meg is fogunk halni. A bizonytalanság és az ideiglenesség az élet szövetének a részei. A változás mindenütt körülvesz: az időjárásban, az évszakokban és az életünkben. Megtanulhatjuk, hogy ne féljünk a változástól, hanem ismerjük fel, hogy az életünk egyik alapja, és akkor megerősödünk, megvilágosodunk, és képesek leszünk megbirkózni mindennel, amit a változás hoz magával.
A pozitív mentális hozzáállás megszüli bennünk a vágyat, hogy kedvesek legyünk másokkal. Márpedig a kedvességnek rendkívüli ereje van az egyéni életünkben, és a körülöttünk lévő világban. A kedvesség legyőzheti a kudarccal járó fájdalmat, és a félelmetes siker által előidézett vakságot. Oszd meg a jóságot másokkal, legyél kedves magadhoz és a körülötted lévőkhöz, és a világban lévő sötétség, amelyet a félelembe vetett hit okozott, a békesség fényévé változik.”
Forrás: Christopher Hansard: A boldog élet tibeti művészete - Gyakorlati tanácsok az örömteli élethez, Trivium Kiadó
(Folytatom a pozitív gondolkodásról szóló anyagot. Forrás: Kurt Tepperwein: A pozitív pszichológia ereje)
Minden gondolat, amely megszületik az ön fejében, jelképesen megfelel egy “gondolatlény” létrehozásának. Az embernek naponta átlagban 40 000 gondolat fogalmazódik meg az agyában, sőt a legtöbb közülük öntudatlanul. A “pozitív gondolkodás” esetében nem elég általánosságban véve a legmagasabb rendű és legjobb gondolatokra összpontosítani. A gondolatoknak, amelyeket kigondol, illeniük is kell az ön élethelyzetéhez, olyan pontosan kell illeszkedniük hozzá, mint egy koronának a foghoz, hogy eleget tegyenek rendeltetésüknek. Ezért a gondolati irányultságnak “hatékonynak” kell lennie, azaz pozitívan egybe kell csengenie az ön élethelyzetével, valamint a legbelső szándékával. Ez eleinte nem mindig könnyű.
Először talán nehéznek tűnik, hogy ellenőrizzük a gondolatainkat. De érzékelhetjük, megfigyelhetjük őket, és hirtelen beáll az az üresjárat, amelyben más irányba terelhetjük a gondolatáramot. Ezenekívül kifejleszthetünk egy harmóniaérzetet, amely jelzi nekünk, hogy a gondolataink illenek-e hozzánk és az összhangunkoz, és “diszharmónia” esetén megkereshetjük a belső középpontot, azt a szüntet, azt az üresjáratot, melyből kiindulva megint konstruktívvá változtathatjuk irányultságunkat.
Hasonlítsuk össze belső irányultságunk összhangját egy koncerttel. Ha ön fuvolás egy zenekarban, és a karmester az Örömódát dirigálja, akkor minden belépésnél van egy optimális hang, amely illik az egészhez. Ha eltalálja ezt a hangot, a szimfónia és az ön ténykedése egészében véve harmonikusan hat. Ön megtesz minden öntől telhetőt azért, hogy összhangba kerüljön az egésszel. Ha azonban az Örömóda helyett a Boci, boci tarka című dalt játssza, a karmester le fogja inteni még akkor is, ha az a legszebb Boci, boci tarka, amelyet a világ valaha hallott. Hogy miért? Mert nem játszik összhangban azzal, amit az élet vár öntől. A karmester talán azt fogja mondani önnek: - Önben megvan a tehetség ahhoz, hogy jó zenész legyen, de először is meg kell értenie, hogy tulajdonképpen mi is az a zene. Először csak hallgasson anélkül, hogy bármit is tenne, figyeljen, ne értékeljen, érzékeljen! - Mivel ön dühös amiatt, hogy leintették, most talán egyáltalán nem akar odafigyelni (meditálni), inkább hamis hangokat akar kiadni a fuvolájával. Ez lenne a negatív és a destruktív magatartás. Ebben az esetben durva reakciókra kerülen sor. De egyszer jobb belátsra tér, és megtalálja a harmonikus hangot - ez a pozitivitás: az ember a legjobbat hozza ki abból, ami van.
Senki sem várja öntől, hogy csellózzon, ha az ön hangszere a fuvola, azt azonban elvárják, hogy “tehetséges fuvoláshoz” méltóan játsszon. Ha az ember lejátszik egy harmonikus partitúrát, közben semmiképp sem szorítkozhat csak kellemes vagy dúrhangokra. Néha nagyon is helyénvaló lehet moll hangokat vagy erőteljesebb hangokat kiadni, ha helyzet ezt kívánja meg. Az, hogy mikor helyénvaló a dúr vagy a moll, mikor fülbemászó hangnem, és mikor az érthetőbb nyelvezet, nemcsak maguktól az egyes játékosoktól függ, hanem darabtól is, amelyet többedmagával játszik az ember. Minél inkább fel tudjuk ismerni a részünket a nagy egészben, annál inkább átéljük saját “összhangukat”.
Ha jól odafigyelünk érzékeinkkel, tapasztalni fogjuk, hogy az összhang nélküli gondolatok egyértelműen fájdalmat okoznak, nemcsak a másiknak, hanem nekünk magunknak is. Egyszerűen nem illenek ahhoz a tudatos lényhez, akit ki akarunk fejleszteni magunkból. És így a fájdalom a legegyértelműbb tanárunk: egyértelműen kellemetlenek és minősége révén segít felismernünk, mikor gondolkoztunk, beszéltünk, cselekedtünk harmónia nélkül - hogy ezáltal érettebbé és bölcsebbé váljunk.
Természetesen senki nem születik mesternek - és mégis: mindegyikünkben megvan az a képesség, hogy az élet játékában az egésszel összhangban játsszuk a darabunkat. Ehhez azonban először is az kell, hogy elmélyülten foglalkozzon azzal a kérdéssel, hogy ki ön, milyen helyzetben van, és mi az ön értelme. Épp ez a pozitív: elfogadni azt, ami van és abból kiindulva továbbfejlődni.
Gyakorlat: figyelje meg újra és újra a hétköznapokban az érzéseit és a gondolatait, és tegye fel magának a kérdést, hogy harmonikusak és konstruktívak-e, illetve megfelelnek-e a helyzetnek vagy nem.
Nagyon fontosnak tartottam, hogy mielőtt belevágunk a „bőség megteremtése a mindennapok” témájába, értsék meg helyesen, hogy a mit is jelent a pozitív gondolkodás.
Klasszikusan megfigyelhető az amerikai filmekben, ahol bár szélsőséges körülmények között, de mindig elhangzik az alábbi mondat: minden rendben van. Igaz, hogy a főszereplőnek kigyulladt a háza, elvesztette a családját és mindenét, de megkérjük, hogy ne sírjon, hiszen minden rendben van.
Én éltem Amerikában több hónapot és számomra az volt a szomorú tapasztalat, hogy tényleg úgy élnek, hogy minden rendben van. Szegények most tanulják újraértelmezni ezt a mondatot a világválság kellős közepén.
Mindig megkérdezték, hogy „hogy vagy?”, erre egyszerűen nem létezett más válasz csak annyi, hogy „oh, tökéletesen, jól!”, a szemükkel pedig hidegen és kétségbeesetten jelezték, hogy „írtó rosszul érzem magam”. Amerikában ezt az önbecsapó mechanizmust hívják pozitív gondolkodásnak.
Mi Európában nem ezt értjük pozitív gondolkodás alatt, ezért kérem ne fussanak el azoktól akik próbálnak pozitívan gondolkodni. Próbálják meg elfogadni azt, ami van és abból a helyzetből továbbfejlődni. Megéri, higgyék el!
A következő bejegyzésnél pedig megnézzük, hogy mit is jelent a pozitív gondolkodás a bőség témájában.
A pozitív gondolkodás nem vak, célirányos optimizmus, hanem helyénvaló, “harmónikus gondolkodás”. Minden élethelyzetben van egy harmonikus, azaz lehető legjobb gondolat, lehető legjobb tett, lehető legjobb hozzáállás. Tehát arról van szó, hogy megtaláljuk ezt a lehető legjobbat, és amellett döntsünk. Egy kedves történet szemléleteti a rosszul értelmezett “pozitív gondolkodás” esztelenségét.
A pozitív gondolkodás egyik tanítójához eljött egy diák, és arról panaszkodott, hogy rosszul van az apja. A tanító azt mondta: - Az apád csak azt gondolja, hogy roszul van. Mondd meg neki, hogy gondolja azt: “Egészséges vagyok, egészséges vagyok, egészséges vagyok!” - Egy hét múlva megint eljött a diák, és az panaszosan így szólt: - Az apámnak most magas láza van. Mit tegyek? - A tanító azt mondta: - Az apád csak azt képzeli, hogy láza van. Mondd meg neki, hogy gondolja azt: “A hőmérsékletem normális, a hőmérsékeletem normális, a hőmérsékletem normális!” Egy újabb hét elteltével a diák megint eljött, és azt mondta: - Kérem, segítsen. Az apám most azt gondolja, hogy halott. Tegnap eltemették!
A pozitív gondolkodás nem arra való, hogy semmibe vegye a valóságot, hanem, hogy ésszerűen és konstruktív móndon bánjanak vele. “Csodák” csak előrehaladott stádiumokban lehetségesek. Célszerű ezen a ponton differenciálni:
Folytatjuk ….
Forrás: Kurt Tepperwein: Pozitív pszichológia ereje
